|
A TE mottódat tűztem ki célul a válaszomban két N betűvel kiegészítve: "segítsünk azoknak akik a sötétben tapogatóznak"
Ha te írtad TE vagy az EREDETI, lenne pár kérdésem. Az EREDETI írásból nem kiragadott mondatrészekként idéztem, hanem bemásoltam az egészet a zárójelben lévő kérdéseimmel kiegészítve.
„Nem mindegy hogy repülős vagy autós, lehetett volna hajós cikk is az is jó lett volna abból is kiderül hogy a nitrometán hogyan befolyásolja a motor működését.”
(Mindhárom kategória motorja más és más igénybevételnek van kitéve, annak ellenére, hogy működésük azonos. Egyébként kiderül?)
„Összefoglalva nagyobb nitrometán tartalom több levegő jelent, és így a keverék is más lessz.”
(Ezt kicsit bővebben fejtsd ki, mert biztos bennem van a hiba, de nem értem.)
„A nitrometán csupán egy a “nitroparafinok” nevű kémiai anyagok családjából. A nitrometán testvérei még a nitroetán és az 1-nitropropán és a 2-nitropropán.
Nitroetánt csupán kis mennyiségben használhatunk sikeresen (azoknál a nagy versenymotoroknál, amelyek üzemanyaga általában tiszta nitrometán, gyakran alkalmaznak nitroetánt kis mennyiségben, hogy elkerüljék a robbanást forró, párás időben). Egykoron a nitroetán a nitrometán árának fele volt, ma azonban szinte ugyanannyiba kerülnek, aminek következtében nem éri meg a bajlódás a minimális megtakarításért.
(max. 90%)
A nitropropánok egyike sem használható modellüzemanyaggal (érdekességként megjegyzendő, hogy a nitrometán is propánból készül...).
Az egyetlen (megbízható) alternatíva tehát a nitrometán. Nos igen, nitrometán = motorteljesítmény. Vannak azonban feltételek és összefüggések. Először is: nem növeli a teljesítményt csupán azért, mert egy „forró” kémiai anyag. Egyáltalán nem. Ez meglepetés lehet sok olvasónak, de az üzemanyag fő összetevőjeként használt metanol (metilalkohol) a leggyúlékonyabb anyag, méghozzá közel kétszer olyan gyúlékony, mint a nitrometán.
(Nem növel teljesítményt?)
Szóval akkor hogyan növeli a teljesítményt? Mint ismeretes, a folyékony üzemanyagunk mellett egy másik “üzemanyagot” is igénybe veszünk a használat során, amely nélkül a folyékony rész mit sem érne. Ez nem más, mint az oxigén.
A belsőégésű motorunk karburátora felelős azért, hogy az “izzóüzemanyagunkat” levegővel (és a benne lévő oxigénnel) keverve előkészítse a motor számára. A porlasztáshoz használt levegő-üzemanyag keverék aránya más és más az egyes motortípusoknál. Csak növeljük a szükséges üzemanyagmennyiséget, amit már nem tudunk megfelelő mennyiségű oxigénnel keverni, és a motorunk megáll.
Ha tehát megnövelhetnénk a folyékony üzemanyagunk mennyiségét anélkül, hogy biztosítanánk a megnövekedett “levegőszükségletet”, teljesítménynövekedést érhetnénk el. Nos, ez kivitelezhető. Egy belsőégésű motor ugyanis két és félszer több nitrometánt képes elégetni azonos térfogatú levegőben, mint metanolt. Ez tehát teljesítménynövekedést jelent, a dolog valóban ennyire egyszerű.
(Növeli a teljesítményt? Az előző bekezdésben nem ezt írtad.)
Mégis, néhány tényezőt figyelembe kell vennünk. A mindennapi sportrepüléseink során bátran használhatunk 5%-tól 15% nitrometánt tartalmaző üzemanyagot, bár egy trainer vagy egy Cub-szerű gép esetében valószínűleg nincs értelme 5%-nál több nitrot használni. Ha keveseljük motorunk teljesítményét, ugorjunk 10 vagy akár 15%-ra. Ennél magasabb nitrotartalom nem ajánlott (bár nem árt, használni sem használ).
(Ez autós berkekben mindennapos dolog, kicsit megreptetjük a kocsit, utána csökkentjük akár 10-15%-ra az üzemanyag nitrometán tartalmát. Minden autós tudja mi a közös egy trainer és egy Cub-szerű repülő meg bármelyik rc autó között)
A nitro hatása nem csak a teljesítménynövekedésben mutatkozik; alkalmazásával alacsonyabb fordulatszámú és stabilabb alapjáratot állíthatunk be motorunkon. Egy egyszerű módszer annak eldöntésére, hogy szükségünk lehet-e (még több) nitróra a következő (feltételezve, hogy az izzítógyertyánk jó állapotban van):
Indítsuk be a motort, járassuk pár másodpercig, hogy felmelegedhessen, majd a gázkart mozgassuk alapjárati állásba. Ekkor vegyük le a gyertyaizzítónkat a gyertyáról, és figyeljünk a fordulatszámra. Ha az alapjárati fordulatszám csökken, növeljük a nitrotartalmat 5%-al. Ha az izzító eltávolítása után az alapjárati fordulatszám változatlan (stabil) marad, a nitromennyiségünk elegendő.
(Hidegindításkor pár másodperc után nem tudom kinek a motorja éri el az üzemi hőfokot, de az enyémnek 2-3 perc is kell, ha az alapjárat leesik az izzító levétele után akkor rossz a motor és/vagy a gyertya, és/vagy karburálni kell)
A fentiekből a nitrot igen jó színben tüntettük fel (hatása valóban áldásos), azonban nem árt tudnunk, hogy a leggyakoribb tévhit, amely szerint egy kis nitro hozzáadásával azonnali és jelentős teljesítménynövekedést érünk el, nem igaz. Valójában minden hozzáadott 5% nitrotartalommal 100rpm statikus (földön mért) fordulatszámnövekedés észlelhető. A levegőben a fordulatszámnövekedés valamivel jelentősebb (kisebb terhelés), és az alapjárat is stabilabb lesz, de nagy csodát ne várjunk.
A legegyszerűbb szabály a következő: ha a modellünk jól teljesít, de „valami hiányzik”, növeljük a nitrotartalmat 5%-kal. Ha ez sem hozza meg a várt teljesítménynövekedést, akkor egy nagyobb motorra van szükségünk, nem pedig több nitrora.
(Ez a rész ugye megint tök passzol az autókhoz. A repülőkön a légcsavar fixen a főtengelyre van rögzítve, tehát a motort alapjáraton is terheli. A motor fordulatszám csökkenése/növekedése a légcsavaron direkt módon mérhető. Az autókban van kuplung meg ilyesmik, a motor jó beállítás mellett alapjáraton gyakorlatilag terhelés nélkül jár. A valami hiányzik RC érzéshez pedig szerintem sok pénz, egy jó kocsi, egy versenymotor, erős és gyors szervók hiányoznak)
A nitrotartalom növelésével a kompressziót is növeljük, és ha ezáltal túllépjük a motor optimális kompresszió-szintjét, akkor a teljesítménynövekedés helyett csökkenést fogunk észlelni, valamint a motorunk kevésbé lesz “felhasználóbarát”. Ez a jelenség azonban csak 15-20% fölött észlelhető, tehát a korábban említett határok között a nitro biztonsággal használható (ne feledjük, hogy minden motortípus más és más).
(Na ezt hogy kell? Az elkopott motorba tiszta nitrometánt, aztán megy mint állat? Ezért vannak a hengerfej alá a hézagoló alátétek, a motor gyári leírásában szépen fel van tüntetve milyen üzemanyaghoz mennyi és milyen vastag alátét ajánlott. Az ajánlásokat betartva nagy valószínűséggel a motor 30-35% nitrometán tartalmú üzemanyaggal is szépen fog menni. A magasabb nitrometán% persze csökkenti a motor élettartamát)
Sok helyen olvasható a kérdés, miszerint a nitro valóban hűti-e a motort. A válasz nem, sőt használatával a motorunk magasabb hőmérsékleten üzemel majd, azonban ez a pár százalékos hőmérsékletnövekedés elhanyagolható hatású, és nem ártalmas.
Egy gyakran hangoztatott negatív álláspont a nitroval szemben, hogy maró hatású, és a motorok korrózióját okozza. Valójában a nitrometán nem mar, és a gyártói is tagadják, hogy megtámadná a motorunkat. Ettől függetlenül találkozhatunk olyan modellezővel, aki meggyőződéssel állítja, hogy rendszeres használat után az égéstérben a nitro negatív nyomaira bukkant.
A teljesség kedvéért íme a nitro égésekor végbemenő reakció:
4CH3NO2 +3O2 -> 4CO2 + 6H2O + 2N2
Az égés végeredményeként tehát szén-dioxid, nitrogén, és víz keletkezik. A vízben lévő oxigén valóban idézhet elő rozsdásodást az égéskamrában, azonban kapaszkodjunk meg: a metilalkohol égése során is keletkezik ebből az ősi anyagból.
Két megoldás: vállaljuk a minimális kockázatot, és ezzel valamelyest (mennyivel vajon?) lerövidítjük motorunk élettartamát, vagy félretesszük a nitrot és az általa ajánlott előnyöket, és “tiszta” alkohol-olaj keverékkel repülünk. A döntést nehéz esetben megkönnyítheti egy feldobott érme. Tapasztalatom szerint azonban sok modellezőnél ritka, hogy jó öreg motorját idős korára és a mögötte álló sok-sok használati órára való tekintettel selejtez le, nem pedig egy ostoba hiba következtében bekövetkezett becsapódás vet véget örökre a működésének.
(Na ez megint egy tudós mondat, dobj fel egy érmét, aztán lesz ami lesz.)
A nitro egyetlen hibája az ára, ami kissé borsossá teheti az üzemanyagunkat. Ezt még tetézi, hogy “működési elvéből kifolyólag” a motor fogyasztását is növeli.”
A kérdésekre tisztelettel várom válaszaid.
üdv
Salamon László
|
Belépés
Regisztráció
GyIK
Keresés
