még egy-két rádió ugyanazon frekvencián? 1m vastag vasbeton fal? Faraday kalitka a távon vagy az utón? elektromágneses impulzus fegyver? napkitörés? gamma kitörés egy fekete lyukból a naprendszer peremén?
Komolyabban:
Az erősáramú rendszer szempontjából az alacsonyabb rendű páratlan felharmónikusok a legjelentősebbek, különösen a harmadik, az ötödik és a hetedik, amelyek az európai 50Hz-es hálózatok esetében 150, 250 és 350Hz-es frekvenciákat jelentenek. Ezek a frekvenciák annyira alacsonyak, hogy velük kapcsolatban a EMC (elektromágneses összeférhetőség) szórás útján fellépő csatolások elhanyagolhatóak. A távvezeték hálózatokon 50Hz van jelen ennek hullámhossza 6000km, ami nem igazán okozhat zavart az RC vevőjében. Mivel egy hatásos adóantenna tipikus hosszúsága a hullámhossz egynegyede így 50Hz-en 1500km-es (a távvezetékkel párhuzamosan futó) „antenna” szedne össze jelentős zavarfeszültséget. Ilyen hosszú szerintem senkinek sincs.
A magasabb rendű felharmónikusok amplitúdói általában lényegesen kisebbek, így ezek ritkán okoznak zavarokat az elektronikus áramkörökben.
Viszont a távvezeték szigetelőin létrejövő kúszóáramok és rossz kötéseknél képződő szikrázások tág spektrumban bocsátanak ki (Fourier) felharmónikusokat. Legegyszerűbb példa erre, ha az izzítót rárakjuk a gyertyára, a szikrázás miatt azonnal látható, hogy a szervók rángatni kezdenek.
Nagyjából azt lehet mondani, hogy a 150 kHz-es és az annál magasabb frekvenciákon lehetséges az elektromágneses energia nagy távolságú terjedése és kicsatolódása, transzponálódása más áramkörökre, frekvenciákra.
A 150 kHz-től 30 MHz-ig terjedő, alacsonyabb frekvenciájú rádiófrekvenciás tartományban jelentős zavarproblémák adódhatnak. A tirisztoros átalakítók, mint amilyenek a egyenáramú hajtások és egyes autók, motorok gyújtóáramkörei előállíthatnak >1 MHz körüli frekvenciákat. A váltakozó áramú impulzusszélesség-modulációs inverteres hajtások és tápegységek pedig generálhatnak 20 MHz-es vagy annál magasabb frekvenciákat.