Nos ismét jutott egy kis idő autókázni. Kilátogattunk az új modellcentrumba, kiváncsi voltam milyen lehet egy on-road pálya. Hát izlések és pofonok, de inkább nem mondok semmit. Egy tank elpöfögtetése után átmentünk ürpilre egy kicsit porolni. Velünk volt az unokaöcsi is aki szintén porolt egy kicsit a pályán. Igazi tehetség, még viszi valamire. A kis szörnyem kapott rendesen, borultam mint büdösbogár. Olyan kissebségikereket vetett a gép, hogy összerosáltam magam, de tulélte. Keményebbek ezek mint hittem. Akkor mi lett volna ha merem neki tolni. Nem sokat autóztam mert féltem egyre bátrabb vagyok és a vége reccs lett volna. Még jó, hogy egyedűl voltam a pályán, így nem sérűlt meg senki és semmi sem.
Mikor elfogyott az üzemanyag hazamentünk és ugy gondoltam ráfér a verdára egy alaposabb átnézés és pucolás.
Emitten látható egy nagy sebességgel forgó köszörű (könybe is lábadt a szemem), az olajos por hamar kikezdi a kihajtásokat, persze a csapágynak sem leányálom a kosz.
Első nekifutásra részegységekre szedem az autót, ugymint első és hátsó hajtás, középső difi (váltó), motor, elektronika, lengéscsillapítók stb.
Ennél jobban csak akkor szedem szét, ha indokolja valami, egy ilyen átnézés már elég alaposnak mondható, szerintem ráfér ezekre a gépekre, kapnak hideget-meleget. Nem éri meg sporolni rajta, bár tudom akkor menő a verda, ha minnél nagyobb csimbókokban log a kosz rajta, legalább látszik rajta, hogy használják. ( bevallom xar érzés egy tiszta autóval kimenni a porba, ég is a pofázmányom
)
Amikor minden a kosárban van már akkor csemegézhetünk, hogy melyik egységet nézzük át. Kis ecset, kefe segítségével a legnagyobb részt pormentesíteni lehet. A hézagokat, csapágyakat jol szemre(kézre, érzésre)vételezzük. Amit kell cserélem, hézagolom, zsirzom, olajozom és bepanirozom, elősütöm. Visszatérve a kihajtásvédőgumibigyóra, ha ott tartok akkor megírom bevált-e vagy sem.
Versenyt hirdetek, az nyer aki a legtöbb kosz tudja kitermelni a kocsijából otthon, a nyeremény egy tiszta és üzembiztos autó.